Olvasási idő: kb. 3 perc
A pszichológia tanárom szinte minden előadásán elhangzott a mondat, hogy „annál jobb módszert, hogy üljünk le és beszéljük meg”, még nem találtak fel. Természetesen munkavállalóként, a dolgokat helyén kezelve, úgy kell értelmezni, hogy az ne legyen túlzott, de érdemes és kell is a két irányú kommunikáció! Nem praktikus ha minden ügyes-bajos problémával rohanunk valamelyik vezetőhöz vagy kollégához, akkor a kompetenciánk erősen megkérdőjeleződik, mindamellett vannak dolgok amiket kötelességünk jelezni vagy hasznunkra válik ha így teszünk. Különböző érzékenységű témák kommunikációjának fontosságát, módját elemezzük, amit munkavállalóként érdemes megfontolni. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy korunk egyik nagy vívmánya a digitális kommunikáció, gondolok itt a masengerre vagy bármilyen chat megoldásra, mekkora hatással van ránk, hogyan helyezte hátrányba a verbális kommunikációt már a „Z” generációnál is, de várhatóan az alfa generáció munkapiacra való érkezésénél fog kiteljesedni és kell tudni azon igényeket kiszolgálni , de erről majd később.
Karrier… csak okosan!
A karrier mindenkinek mást jelent, más energiát fektet bele, mások a módszerei, rövidtávon vagy hosszútávon gondolkodik, de egy biztos, hogy az előremenetel és megbecsülés valamilyen szintjét jelenti. Ezt azért fontos észben tartani, mert vezetőinknek is megvan a maga exigencia szintje és ahhoz képest érdemes a „hangerőt” tekerni. Lehet elvárja azt, hogy az előremenetelünk fontos legyen számunkra, támogat és segít ebben. Jó tanácsokkal és tippekkel lát el, ezzel is motiválttá tesz és nagyban megkönnyíti az életet, ha mi is ezen a hőfokon égünk. Aki nem karrierben, hanem jó megbízható biztos pozícióban érzi magát komfortosnak, azoknak ez nyomás és stessz is lehet. Ha nincs a munkahelyen career discussion, akkor ez mindenképpen tisztázandó kérdés. Arra is figyelni kell, ha mi feljebb szeretnénk lépni, de a főnökünk (nem véletlen nem vezetőt írtam) úgy érzi, hogy ez az Ő karrierjét veszélyezteti, akkor finoman szólva támogatásra ne számítsunk, ha „ügyesek” vagyunk akkor pár hét múlva akár a munkaerőpiacon találjuk magunkat.
Fizetés
Nagyon fontos tisztában lennünk annak a különbségnek a tényével, hogy mást jelent a bérünk mértéke nekünk, a -piacnak és -cégünknek. Szinte biztos, hogy ez a három szám nem azonos, kérdés a különbség mennyire számottevő. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy, mennyi juttatást, kedvezményt és egyéb támogatást kapunk béren kívül, pedig ez is része a teljes csomagnak! (nyelvi oktatás, utazás, tréningek, konferenciák). Ne feledkezzünk meg arról, hogy a munkahelyünk, ahol napjaink nagy részét töltjük az is része a csomagnak, maga a környezet, kollégák, elvárások, munkamenet stb. Egy jobb szakmai konferenciára magánemberként biztos nem költ senki, mert nagyon drága, de sok vállalatnak fontos a szakmai tudásunk, kapcsolatrendszerünk vagy kompetenciánk, amiért hajlandó több százezer forintot kiadni. Fontos beszélni a bérről, de helyben és időben, tervezetten tegyük azt. Ha bérünket benchmarkoljuk, minden körülményt és részletet figyelembe véve tegyük!
Árulkodás vagy jelentgetés? Csak a
tények!
Mára már sok vállalatnál etikai kódex, szerződés vagy valamilyen szabályzat írja elő a helyes eljárást bizonyos kényes kérdésekben, mint például a Complience, zaklatás, visszaélés. Ezek olyan témák, amiket nem a kollégákkal vagy folyosón kell megbeszélni és tisztázni. Elvileg a szolgálati utat betartva a felettesünknek van jelentési kötelezettségünk, de ezt bizonyos esetek felülírhatják, ilyenkor a HR-hez (businesspartner vagy igazgató) vagy magasabb vezetőhöz fordulhatunk. Szorítkozzunk a tényekre és ne feltételezzünk, kombináljunk, ugyanis előfordulhat, hogy valamit nem jól láttunk vagy hallottunk és gyanúsítás lehet belőle, aminek más következményei is lehetnek. Nemrégiben óriási botrány volt egy külföldi cég magyar leányvállalatánál, rendszeres szexuális zaklatás témában. A vállalati kultúra olyan szintre normalizálta az eseményeket, hogy évek teltek el, mire valaki annyira kifakadt, hogy botrány kerekedett belőle. Mindannyiunk felelőssége, hogy erre a szintre ne jussanak a dolgok és bár mindenkinek van egy tolerancia szintje, azért a normális (belefér) és extrém dolgokat nem nehéz megkülönböztetni.