Olvasási idő: kb. 2 perc
A dolgozói elégedettség felmérés eredményének értelmezésében és elemzésében nagyon nagy differenciák lehetnek és nem csak a mérés minősége miatt vagy annak típusából fakadóan. Hogy mindenki számára világos legyen, két példán keresztül mutatom meg a jó mérés skálázhatóságát és valós értékét. Maradjunk egy egyszerű elégedettségi mérésnél, ami a munkakörnyezetre, folyamatokra, vezetőkre, kollégákra, bérre vonatkozóan lett kialakítva és feltételezzük, hogy egy pont 12 hónappal ezelőtti felméréshez viszonyítunk. Nem történt semmi kiugróan pozitív vagy negatív esemény sem a nagyvilágban, sem a vállalatnál. Akkor mi történhetett és a jobb eredmény miért nem jelent feltétlen javulást?
Jobb lett az idei felmérés, jó úton haladunk
Mondjuk, hogy nagy a szervezet, és a felmérés eredményét nem tudjuk összekapcsolni semmilyen változást előidéző jelenséggel, mert az eredményen kívül csak azokat az intézkedéseket látjuk, amelyeket menedzseltünk. Tehát a mért eredményeket befolyásolhatják olyan változások, amikre nincs hatásunk? Természetesen, de nem ez a lényeg, hiszen ez megszokott és akár dinamikusan változhat, hanem annak meghatározása, hogy mikor, hol milyen területen kiket érintve és mi volt az, ami előidézte mindezt.
Ha változás nem kiugró, összehasonlítva a területeket, korosztályokat, vezetőknél és beosztottaknál, akkor okunk van azt feltételezni, hogy jó úton haladunk. Ha kimutathatóan valamelyik területen történt változás, azaz lokalizálódik a javulás, ezzel húzva az átlagot, akkor a felmérés módszertana és az elemző rendszer határozza meg, hogy tudunk-e mit kezdeni a helyzettel.
Érkezik egy új középvezető, aki „ért az emberek nyelvén”és nem főnök, hanem tényleg VEZETŐ! Magával hoz egy jó kultúrát és a kommunikációja is remek, proaktív, építő, hamar megkedvelik az emberei. Mi fog történni? Ennek a csoportnak az elégedettsége várhatóan nőni fog, még akár úgy is, ha a nagy átlag esetleg csökken.
Stagnál, de legalább nem romlott
Akár egy „hangulatfelelős”is okozhatja mindkét jelenséget. A fenti esetben a távozása, míg ebben az esetben a jelenléte.
Munkánk során mindannian találkoztunk már olyan személlyel, aki negatív hatással van a környezetére és ha ez párosul némi rosszindulattal és kitartással, akkor nehéz dolgunk van. De ki lehet az? Többen vannak? Tényleg ekkora a baj? Sok szinten meg lehet fogni a dolgot, de vannak olyan esetek, amikor ezt egy jól menedzselt felmérés tudja csak azonosítani. Gondoljunk egy régi motoros középvezetőre, akinek a dolga lenne egy ilyen esetet észrevenni, de Ő maga a probléma forrása és a külföldi vagy méginkább elfoglalt felettese nem látja át a helyzetet. Kivizsgálandó jelenség, ez egy jó méréssel (fontos, hogy anonim!) egyértelműen kimutatható és azonosítható a terület anélkül, hogy veszítenénk az anonimitásból. Ezt követően kirajzolódik ki azoknak a köre, ahol dolgozni kell és jöhetnek a mély interjúk.